Bármit is szeretnénk gyártani, szükségszerű egy tervrajzot készíteni a terméknek, amelyben minden fontos paraméterét, így a méretét is rögzítenünk kell. A gyártásnak az elméleti része sokkal egyszerűbb, mint a gyakorlati.

Ugyanis a tervasztalon nagyon szépen láthatjuk, hogy egy alkatrésznek 100mm-nek kell lennie, a gyakorlatban viszont a 100mm hosszúságot biztosítani nem igazán lehet pontosan, csak akkor, ha pontosan elmondjuk, mit értünk pontosan alatt, vagyis mekkora tűréshatára van a hosszúságoknak. Egy mérőműszer, de akár egy szerszámgép esetében is nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, a precíziós alkatrészek gyártásánál a milliméter törtrészéről lehet csak beszélgetni, az illesztések olyan finomak - és nem is tudnak ennél engedékenyebbek lenni, mert akkor a műszerek nem mérnének pontosan, a gépeknek pedig lenne egy lógása, ami nem csak a munkavégzésük pontosságát limitálná, de az élettartamukat is csökkenti (csapágyazott részeknél a rázkódó tengely lehet, hogy gyorsabb kopást eredményez).

Más termékeknél, ruháknál, állatfelszereléseknél (például egy kutyafekhelynél), egyes bútordaraboknál a mérési pontosság nem annyira fontos, sőt, egy kis hiba nagyon is egyedivé tudja tenni a terméket. Ezekben az esetekben sokszor a centiméteres eltérések a tervhez képest is megengedettek, nem is éri meg nagyobb pontossággal gyártani őket, hiszen ehhez akár drágább technológiára kell váltani, ami megnöveli a termékek árát is.